MARC Record from marc_columbia

LEADER: 04756cam a2200457 i 4500
001 12265210
005 20200507150912.0
008 160929s2016 hu b 001 0 hun c
010 $a 2016424800
016 7 $a018070650$2Uk
020 $a6155047987
020 $a9786155047985
035 $a(OCoLC)966407657
035 $a(NNC)12265210
040 $aHLS$beng$erda$cHLS$dOCLCO$dCLU$dOCLCF$dCUY$dDLC$dUKMGB$dHUELT$dOCLCQ
042 $apcc
043 $ae-hu---
050 4 $aPH3042$b.B396 2016
080 $a070(439)"190/192"
080 $a894.511(091)"190/192"
100 1 $aBengi, László,$d1976-$eauthor.
245 13 $aAz irodalom színterei :$birodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben /$cBengi László
264 1 $aBudapest :$bRáció Kiadó,$c2016.
300 $a207 pages ;$c20 cm
336 $atext$btxt$2rdacontent
337 $aunmediated$bn$2rdamedia
338 $avolume$bnc$2rdacarrier
490 1 $aRáció-tudomány,$x1787-5234 ;$v24
504 $aIncludes bibliographical references and index.
520 $aAz irodalomtörténeti folyamatok menete és az irodalmi alkotások belső természete önmagukban is vizsgálhatók, vizsgálandók, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ezeknek mindenkor van intézményi feltételrendszere. A magyar irodalmi modernség megjelenése, kibontakozása és elterjedése érthetetlen lenne a 19-20. századforduló sajtóviszonyainak ismerete nélkül. Bengi László nem általános magyar sajtótörténetet ír a korszakról, hanem az irodalmi folyamatok akkor aktuális és fontos megnyilvánulásait vizsgálja a korabeli sajtó tükrében, tehát a kulturális, irodalmi nyilvánosság vs. irodalmi alkotás viszonyrendszerében. Voltaképp irodalom és sajtó néhány - akkoriban újdonságnak számító - összefüggését tárja föl. Elsőként művének fogalmi bázisát alkotja meg (Nyilvánosság és irodalom), főként Habermas munkásságának eredményeit fölhasználva. A második fejezetben (Lapok és olvasók) a magyar sajtó 19. század végi, 20. század eleji helyzetét rajzolja föl, elsősorban abból a szempontból: miként lehetett a sajtó az irodalmi modernség kialakulásának katalizátora és terjesztője. Mindezt immár nem elméleti, hanem nagyon is faktográf módszerrel mutatja be - igen sok statisztikai adat segítségével. Így az első két fejezet a hazai irodalmi nyilvánosság átrendeződésének folyamatát rajzolja föl, azt a több évtizedes folyamatot, amelynek eredményeként 1908-ban megszülethetett az irodalmi modernség ma már legendás orgánuma, a Nyugat folyóirat.
520 $aA harmadik fejezetben (Újraközlés és újraolvasás) lényegében irodalmi alkotás és sajtómegjelenés, mű és orgánum szellemi kölcsönhatását vizsgálja; azt, miként hatott egy-egy irodalmi irányzat, alkotói csoportosulás, egy-egy esztétikai-poétikai vonulat a lapokra, és fordítva, miként hatott a megnövekedett nyilvánosság, az egyre nagyobb befolyásra szert tevő, teret hódító sajtó az irodalmi folyamatok alakulására. A negyedik rész (Szerzők és rovatok) ismét hatalmas mennyiségű tényanyag segítségével a mű megalkotása és a napi szerkesztői munka kölcsönösségét tárja föl. Végül az ötödik fejezetben (Írói hírnév és újságírói névtelenség) a névvel, álnévvel vagy névtelenül közölt írások eltérő státuszát vizsgálja, amely státusznak szintén volt hatása az irodalom és a nyilvánosság korabeli természetére. A szerző főként Kosztolányi Dezső szép- és hírlapírói munkásságán demonstrálja a mondottakat. A táblázatos függelékkel kiegészített kötet részint irodalomelméleti síkon tárja föl a modern magyar irodalom megszületésének és a sajtó elterjedésének összefüggéseit, részint a szerző igen gazdag adatbázissal szemlélteti, igazolja érvelését.
650 0 $aHungarian literature$y20th century$xHistory and criticism.
650 0 $aPress$zHungary$xHistory$y20th century.
650 7 $aHungarian literature.$2fast$0(OCoLC)fst00964018
650 7 $aPress.$2fast$0(OCoLC)fst01075837
651 7 $aHungary.$2fast$0(OCoLC)fst01205132
648 7 $a1900-1999$2fast
655 7 $aCriticism, interpretation, etc.$2fast$0(OCoLC)fst01411635
655 7 $aHistory.$2fast$0(OCoLC)fst01411628
830 0 $aRáció-Tudomány ;$v24.
852 00 $boff,glx$hPH3042$i.B396 2016g