A szegedi történész, Tamás Ágnes fő kutatási területe a nemzetiségi sztereotípiák és ellenségképek vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában és a két világháború között, elsősorban a korabeli sajtó, ill. a karikatúrák alapján. Ezzel a témával, azon belül is a dualista időszakkal foglalkozott előző kötete (Nemzetiségek görbe tükörben, 201415140) is, és újabb könyve bizonyos szempontból ezen monográfia folytatásának tekinthető. Ezúttal az 1914 és 1947 közötti időszakot vizsgálja, ám mivel Trianon után Magyarország etnikailag viszonylag homogénné vált, így nem a belső nemzetiségek ábrázolását vizsgálja, hanem az újonnan kialakított ellenségképeket, vagyis elsősorban a környező országok ábrázolási módját (most is az élclapokban megjelent karikatúrák elemzésével). Most azonban mindezt egy nagyobb közép-európai perspektívába is belehelyezi, mivel nemcsak a magyarországi, hanem a szomszédos országokban (Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Ausztriában), valamint Németországban megjelenő lapokkal is foglalkozik. A bevezetést követően bemutatja az elemzés forrásait, vagyis a korabeli élclapokat, a sajtóviszonyokat és a cenzúrát. A következő fejezet összességében vázolja fel a karikatúrák ellenségképeit, majd az első világháborús propaganda jellemzőiről és megjelenésükről olvashatunk, az ókori istenek felhasználásától a mondákon és meséken keresztül a címerállatokig és az országokat perszonifikáló alakokig.

A könyv nagy részében Magyarország, a környező országok és Európa történetének néhány - a kortársak által is - fontosnak ítélt momentumát vizsgálja az élclapok karikatúráin keresztül, mint a Tanácsköztársaság északi hadjárata, a trianoni határok megrajzolása, IV. Károly királypuccsai, az 1920-as numerus clausus és későbbi módosítása, a Ruhr-vidék megszállása, a Népszövetség működése, a kisantant politikája, a revízió, a Kellog-Briand-paktum, a Horthy-kép a szomszédos országokban, ill. az 1944 utáni pár évben Magyarországon, vagy éppen a háborús bűnösök felelősségre vonása. A számos karikatúrával illusztrált kötetet összegzés és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"